Aggteleki cseppkőbarlang
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. Az Aggteleki-cseppkőbarlang járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.
Az Egri borrégió és borvidék
Eger nevének hallatán egyeseknek a helyi egyetem, másoknak a nemzet történelmének egyik legikonikusabb ütközete, sokaknak pedig a helyi borok jutnak eszébe.
Az egri borhagyományok egészen a XI. századik nyúlnak vissza, és a mai napig is megtalálhatók a környék mészkőfalaiba vésett borospincéinek maradványai (néhány ezek közül még most is használatban van).
Az Egri Bikavért senkinek nem kell bemutatni, azonban aki egyszer itt jár, az semmiképpen ne hagyja ki a Szépasszony-völgyet, az ország talán leghangulatosabb borvölgyét.
A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
A Szépasszony-völgyi pincékben kóstolható leggyakoribb borok
Egri Olaszrizling
Üde zamatú, markáns savú, kesernyés utóízű fehér száraz bor.
Egri Leányka
Rendkívül kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, gazdag zamatú, kissé lágy, tüzes fehérbor. Száraz, félszáraz és félédes borként forgalmazzák.
Egri Muskotály
A friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó félédes fehérbor.
Egri Chardonnay
A szőlőfajta adta lehetőségekkel élve az üde, friss, reduktív, gyümölcsös borok mellett újabban megtalálhatóak a barrique (új, kiégetett tölgyfa hordó) erjesztésű-érlelésű borok is.
Egri Kékfrankos
Élénkvörös színű, diszkrét gyümölcsillattal bíró vörösbor. Üde savas jellege az idősebb boroknál finom ízharmóniában oldódik föl.
Egri Cabernet Sauvignon
Mélyrubin színű, intenzív gyümölcsillattal bíró hosszan tartó ízű, gazdag zamatú száraz vörösbor.
Egri Bikavér
Élénk, rubinszínű, illatában a gyümölcsösséget és az érleltséget komplexen magában hordozó, savaiban férfiasságot mutató, bársonyos harmóniájú száraz vörösbor. Az Egri Bikavér szabályzata szerint előállításához legalább három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta borának házasítása szükséges.
Fertőd – Eszterházy kastély
Eszterházy palota: mesésen szép és fényűző. Királyi udvarokhoz mérhető főúri rezidencia, hajdan fényűző ünnepségekkel, ahol Mária Terézia is vendégeskedett.
A kastély eredetileg huszonkét szobás vadászkastélynak épült. Esterházy Miklós 1762-ben építtette át a barokk-rokokó minden pompáját tükröző épületegyüttessé.
Esterházy Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka 120 fős kiképző intézményt működtetett Eszterházán.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő vidéke különböző éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és e kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg a táj arculatát.
A terület nyugati részén található a 309 négyzetkilométer felületű Fertő tó, Európa legnyugatibb sztyepptava.
A Nemzeti Park tanösvényei Soprontól Fertőújlakig:
Ciklámen Tanösvény
A Soproni Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, növény- és állatvilágát mutatja be. A tájékozódást 60 tábla segíti. A tanösvény jelzése a fákra festett stilizált ciklámen. A soproni Hotel Lővértől induló 8 km hosszú tanösvény 2-3 óra alatt járható be.
Gyöngyvirág Tanösvény
A májusban nagy tömegben nyíló virágról kapta nevét. A Szárhalmi erdő élővilágát mutatja be. Az útvonalon 9 térképes tábla segíti az eligazodást. A Tómalom-fürdőtől induló 3,5 km hosszú tanösvény bejárási ideje 1-1,5 óra.
Kövi Benge Tanösvény
A Fertőrákosi Kőfejtő területén található. 35 tábla mutatja be a Kőfejtő geológiai, zoológiai és botanikai értékeit. A 300 méter hosszú tanösvény bejárási ideje 30 perc.
Vízi Rence Tanösvény
A kenutúra során a nádasok, a csatornák és a belső tavak élővilágát ismerhetjük meg. A fokozottan védett terület csak szakvezetővel látogatható. A 6 km-es kenutúra 3 óra alatt teljesíthető. Kiindulópont a Csárdakapui csatorna bejárata. (Balf és Fertőrákos között)
Nádak Útján Tanösvény
A tanösvény Hegykő határában a Fertő tó partján húzódik. A túraútvonalat végigjárva eljuthatunk a nád élőhelyére és a nádaratási helyekre. A Hegykői Szent Mihály templomtól induló tanösvény hossza 2 km vagy 5 km, amely 1 óra vagy 2 óra alatt járható be.
Sziki Őszirózsa Tanösvény
A túra során megfigyelhető a szikes tavak és a szikes puszta növény- és állatvilága. Az útvonalon 10 tájékoztató tábla és 3 kilátó segít a vidék felfedezésében. A 4 km hosszú túra 1 óra alatt teljesíthető. Kiindulópont a Hansági-főcsatorna zsilipje (Sarród és Fertőújlak között)
Hollókő Ófalu
Hollókő Ófalu az Észak-Magyarországi Nógrád megyében elhelyezkedő palóc település, mintegy 100 km-re északkeletre Budapesttől. A tudatosan megőrzött Ófalu a 20. századi mezőgazdasági forradalom előtti falusi élet élő példája. A 145 hektárnyi falu népi építészeti együttese 55 lakó- és gazdasági épületből, valamint a templomból áll. A hagyományos palóc építészeti forma- és anyaghasználattal együtt harmonikus egységet alkot a táji-természeti környezettel, amit nadrágszíj-parcellás gazdálkodás, gyümölcsösök, szőlőskertek, legelők és erdők jellemeznek. A helyszín magába foglalja a falu fölé magasodó középkori várromot, amit a források már 1310-ben említenek. A vár fontos szerepet játszott a palócok és husziták közti feudális harcok idején, biztosítva az egykori falu védelmét, melynek maradványait a várfal közelében találták meg.
A török uralom végére (1683) a vár és a falu végleg elnéptelenedett és a jelenlegi település a korábbi falu alatti területen fejlődött ki fokozatosan a 18. és 19. század során. A régióra jellemzően az első generációs lakosság a fő utca két oldalán települt le. A későbbi generációk az így kialakult egyutcás falu keskeny parcelláinak hátsó részébe építették házaikat, egyre növelve a beépített területeket. Palóc hagyomány szerint a pajták a falun kívül a földek szélén épültek.
A falu és a földek fejlődése számos forrásból nyomon követhető. Az 1782-ben még tipikus egyutcás faluban idővel egy másik utca fejlődött ki a főutcától keletre. Az 1885-ös falutérképen látható topográfia már a mainak megfelelő: a megművelt földterület a 19. század közepére érte el legnagyobb kiterjedését, ezért a falu nem tudott tovább növekedni. 1960-ban korlátozott mértékben további növekedés kezdődött, a fejlődés mára szigorúan szabályozott.
Hollókő lakossága soha nem törődött az 1783-as tűzvédelmi rendelettel, ami tiltotta a fa építkezésre való használatát, mivel azt tűzveszélyesnek tartotta. Ennek következtében a településen többször pusztított tűzvész. A legutóbbi 1909-es tűzvész után a falu házait többnyire a palóc népi építészet hagyományos technikáival építették vissza: a favázas házakat kőalapra emelték, meszelt falakkal, az utca felé magas faoszlopos tornáccal, melyeket túlnyúló tető véd. A zsindellyel fedett kis fatornyos templom a helyi építészeti stílus transzponálása. Hollókő olyan élő közösség, ami egy hagyományos falu helyben történő önkéntes megőrzésének kivételes és különleges példája.
A tudatosan megörzött Hollókő Ófalu, ahol ma is élnek a hagyományok, az észak-magyarországi Nógrád megyében, a Cserhát dombjai között megbúvó palóc település. A falu a 20. század elejét idéző ötvenöt lakóépületből és a templomból álló – népi építészeti együttes.
Hortobágy
A szikes puszták, mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. A talajadottságokat követve a növényzet is mozaikos. A magasabb szárazabb padkatetőkön jelenik meg a cickafark füves puszta. A gyepszint meghatározó fűfaja a vörösnadrág csenkesz, amelynek jellegzetes színváltozásai öltöztetik a pusztát. Tavasszal kékeszöld, nyáron vörös, végül aranysárgára szívja a nap. Értékes gyógynövény a sziki kamilla, mely tavaszonként beborítja a legelőket. Védett növényünk az erdei útifű. Legismertebb és a kirándulók által legkedveltebb a sóvirág.
Változatos a mocsárrétek növényvilága, ahol a tarackos tippan zsombékjai között magunk körül különböző sárgálló boglárkákat, illatos mentaféléket és lósóskát látunk. Színes virágaival akár egy-egy évszak képét is meghatározza a lila virágú vesszös füzény, a sárga lizinka, a bordós virágú orvosi nadálytő vagy ősszel a kékeslila sziki őszirózsa. A mocsarakban tündérfátyol, tündérrózsa, rucaöröm, kolokán virít. A tavakat nád, sás, gyékény, tavi káka szegélyezi, de megtalálható Hortobágyon a tatárjuharos sziki erdő, és a sztyepptölgyes /ma már csak Ohaton és Újszentmargita mellett/. A hézagos lombkorona alatt megjelenik a magyar zergevirág, a méreggyilok, a fátyolos nőszirom, a tisztásokon pedig a sziki kocsord és réti őszirózsa.
Amikor valaki Hortobágyról hall, első gondolata, hogy itt csikósok élnek, akik lovon járnak. Igaz büszkeségünk a pusztán nyargaló ménes, a régi pásztorkodó életformát megőrző szürke marha gulya, a rackanyáj, vannak azonban olyan állatfajok amiről keveset, vagy igazából semmit sem tudunk mi magyarok.
A legkisebbek közül az egyenesszárnyúak közösségei biztosítják a táplálékbázist az itt található ragadozóknak, de a lepkéknek is mintegy 300 fajával találkozhatunk (elsősorban az erdős részek közelében). A nádasok világa szinte életre kel lakói, az apró énekesmadarak dalától. Ők: barkós cinege, nádi sármány, tücsökmadarak, nádiposzáták. Itt fészkel az egyetlen hazai fészkelő vadlúdfajunk a nyári lúd, de otthona szárcsának, vízityúknak, több vadréce fajtának. A mélyebb vízfelületeken úszó és bukómadarak, vöcskök, kárókatonák élnek. A Hortobágyon fészkelő vízimadarak állománya a teljes világállomány 1-10% között van (bölömbika, kanalasgém, fattyúszerkő).
A puszta peremén, a löszhátakon él legféltettebb madarunk a túzok; a kopár szikesen fészkel madárritkaságunk a sziki pacsirta. Május elején a tocsogókkal borított nedves szikfoltok fogyatkozó madara a szikicsér. A nádsűrűk gémtelepein él a nagykócsag, kanalas gém és az igen ritka batla. Tavasszal és ősszel a Hortobágy a vonuló madarak egyik legfontosabb pihenőhelye. Darvak tízezrei krúgatnak a puszta felett.
Kiemelkedő a pusztán élő rágcsáló populáció, melyek kiváló táplálékforrást biztosítanak az itt előforduló 29 ragadozómadár fajnak, melyek közül 14 rendszeresen vagy időnként itt fészkel /pl: pusztai sas, barna kánya/. A pusztai ölyv fő előfordulási területétől mintegy 2000 km-re izolátumként itt fészkel. A Hortobágy ad otthont Európa legnagyobb, mintegy 600 párt számláló kékvércse populációjának is.
Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.
Tapolca – Malom-tó és tavasbarlang
Az ország egyetlen csónakkal is bejárható barlangja. A mintegy három kilométer hosszú barlang pompásan megvilágított, kétszáz méteres szakasza egy vízi körútvonalon járható be.
A víz az átlagosnál melegebb, 18-20 fokos, mélysége csupán egy méteres, s a barlang klímája kellemesen hűvös, egész éven át 20 fok körüli.
A barlang föld alatti termeire 1902-ben találtak kútásás közben. Tóth Pál pékmester telkén ástak, amikor a 14 méteres mély gödörben hirtelen nyílás keletkezett. A kútásók átbújtak rajta, s így fedezték fel a három-öt méter magasságú, folyosókkal szabdalt barlangrendszert. 1937-ben már csónakkal is bejárhatóvá tették az egyik ágát.
A négy kilométerre tehető járatrendszerből ma két és fél kilométernyi ismert. Az utca szintjéről 75 lépcsőfokon jutni le a barlangba, melynek legnagyobb terme, a Lóczy-terem csaknem 20 méter hosszú, 3-5 méter széles és 8 méter magas. Itt, valamint a Batsányi-teremben eredeti szépségükben csodálhatók a vízoldotta üregek.
Felszíni vizek és a mélyből feltörő meleg források találkoznak a mészköves barlangokban, szökésüket egy agyagos vízzáró réteg akadályozza meg. Emiatt nincs valódi cseppkő sem a barlangban, zártsága miatt a denevérek se juthatnak be ide, az egyetlen élőlény, a cselle is a Malom tó felőli járatokon át érkezik.
Az egyenletesen 20°C hőmérsékletű, közel 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt légúti betegségek gyógyítására használják.
A barlangból tizenöt évre eltűnt a víz, még lábfürdőre való sem maradt. A Bakony karsztvízrendszerét kegyetlenül tönkretevő bauxitbányászat miatt. Az alumíniumipar haldoklása azonban végül is megmentette mocsarait, lápjait és karsztforrásait, így ismét kristálytiszta vízzel telt a tavasbarlang is.
A Tapolcai-tavasbarlang mikroklímája, levegőjének összetétele rendkívül jó hatással van a légúti betegségek gyógyítására. A Tapolcai Kórház alatt húzódó lezárt járatát ezért a Kórházbarlang betegei számára tarják fenn.
Tapolca nevezetessége a Malom-tó, amelynek épített környezete – régi házai, vízimalma – igen érdekes látvány, igazi különlegessége, hogy a tó vize közvetlen összeköttetésben áll a barlanggal. Így vált lehetségessé, hogy a tóban élő fürge csele bejutott a barlang vizeibe, ahol egy egyedi barlangi változata fejlődött ki, amely formájában is eltér felszíni ősétől.
Tihanyi levendulás
A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az 1920-as évek közepén Bittera Gyula, neves gyógynövényszakértő telepítette az első levendulás ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. A területen 1986-ban újraindult a levendula termesztés. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.
Visegrád – lovagi tornától a sült pisztrángig
Hajdan volt királyok szelleme, királyi vadak figyelme kísérti és kíséri Visegrádon az utazó lépteit. A Duna csendje és az erdők békéje fonódik össze a paloták zenéjével és lovagi tornák izgalmával.
Látnivalók
Királyi Palota
Károly Róbert kezdte építeni. Zsigmond uralkodása alatt vált fallal körülzárt palotává.
A Királyi Palota előkertjében mesekert és foglalkoztató ház várja a gyerekeket. Egyenesen a Mátyás-mesék világába léphetnek be a veretes díszkapun át. Van itt hordós sárkányszekér, küzdőtér, labirintus, lengő és mérleghinta, függőhíd, királynői trón és íjászpálya is.
Salamon torony
A visegrádi alsó-vár lakótornyának, a Salamon toronynak nincs köze a trónjától megfosztott és 1082-ben bebörtönzött Salamonhoz, akit feltehetően a közeli Sibrik-domb tetején álló épületben tartott fogva unokatestvére, I. László. Volt azonban egy híres lakója: amikor Vlad Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, Mátyás a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette. Ő volt Drakula.
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és a nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni székhely és katonai erődítmény. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és ikerablakok világították meg. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
Fellegvár
A tatárjárás után IV. Béla király ide helyezte át a fővárost, majd itt került sor az 1335-ös híres háromkirályok találkozójára, az első visegrádi csúcsra. Mátyás felújította a vár palotaszárnyait. A fellegvárban több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el.
Görgey ház
E folyóparti házban töltötte utolsó évtizedeit a szabadságharc legendás tábornoka, Görgey Artúr. Sokan, Kossuth vádjával egyetértve, árulónak tartották, és sokszor szerveztek tüntetést háza elé – elfeledve vagy nem tudván, hogy a 80 tagú aradi haditanács határozott a fegyverletételről, Görgey – „kötelezve magam, hogy határozatuk értelmében fogok cselekedni” – a határozathozatal idejére elhagyta a termet.˙(Fő út 5.)
Szórakozás
LOVAGI torna egész évben az Alsóvár szabadtéri színpadán a Szent György Lovagrend előadásában, télen a toronyban. Ez egy Nem bánja meg program. A messze földön híres PALOTA JÁTÉKOKAT idén július 7-9-e között rendezik. Három napon keresztül látványos lovagi tornák, pompás királyi menet, esti fáklyás felvonulás, vásár, koncertek és királyi borudvar várja az idelátogatókat, megidézve azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád.