Magyarország borvidékei
1. Soproni borvidék
Magyarország egyik történelmi borvidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin terül el. A borvidék teljes területe kb. 4 300 ha, amelyből kb. 1 800 ha területen termelnek szőlőt. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Sopron bora jellemzően közepes testű és alkoholtartalmú, friss, jó savtartalommal rendelkezik.
2. Nagy-Somlói borvidék
Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.
3. Zalai borvidék
A borvidék összes területe: 6383 ha, Hegyközségi nyilvántartás szerinti termőterület: 1514 ha
4. Balatonfelvidéki borvidék
ADunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső–nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék:
- keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi borvidék között helyezkedik el
- nyugati része pedig a Keszthelyi-fennsík, illetve Sümeg tágabb környéke
5. Badacsonyi borvidék
A Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. Területe 1600 hektár.
6. Balatonfüred-Csopaki borvidék
7. Balatonboglári borvidék
Más néven Dél-balatoni borvidék Magyarország egyik, Somogy megye egyetlen borvidéke. A Balatonboglár központú terület hat hegyközségéhez 37 település tartozik, melyek főleg a Balaton déli partján helyezkednek el, de a borvidék részét képezi Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is.
A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének körülbelül kétharmada fehér, a maradék kék szőlő. A területen fontos szerepet játszik a pezsgőkészítés is.
Itt dolgozó borász eddig három alkalommal kapott Az év bortermelője díjat: 2006-ban Garamvári Vencel, 2008-ban Konyári János és 2010-ben Légli Ottó. Légli Ottó 2010-ben, Konyári János pedig 2018-ban (posztumusz) a Borászok Borásza elismerést is megkapta. A rádpusztai IKON Borászat 2013-ban elnyerte Az év pincészete díjat, a Dél-Balatoni Borút Egyesület pedig 2017-ben Örökségünk – Somogyország Kincse díjat kapott.
8. Pannonhalmai borvidék
Kis magyar borvidék az Észak-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek.
Az ültetvények területe 2016-ban 638 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el.
Klímája a magyar borvidékek mezőnyében közepes. Évi középhőmérséklete 10°C körüli, az évi 2000 napsütéses óra jó napfénytartamnak számít. Az éves csapadék közepes (600-650 milliméter), de eloszlása jó, aszályra nem kell számítani.
9. Móri borvidék
Magyarország 22 borvidéke közül a kisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-tól sorolja a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.
Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
10. Etyek-Budai borvidék
Az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.
11. Ászár-Neszmélyi borvidék
A Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
12. Tolnai borvidék
13. Szekszárdi borvidék
Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb. 6 000 ha, amelyből jelenleg kb. 2 600 ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.
14. Pécsi borvidék (Mecsekalja)
A Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé.
15. Villányi borvidék
Korábban Villány–Siklósi borvidék, úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.
16. Hajós-Bajai borvidék
A Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.
17. Kunsági borvidék
A homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.
Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”
A borvidék erejét mutatja és a minőségi fejlődését alátámasztja, hogy 2007-ben, Frittmann János soltvadkerti borász személyében a Kunsági Borvidék adta az év Bortermelőjét.
18. Csongrádi borvidék
Magyarország egyik borvidéke a Duna borrégióban.
19. Mátrai borvidék
Az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7,815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna patak és a Zagyva folyó által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek.
A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket.
A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjen. Az üde, friss gyümölcsös jelleg a vörös boroknál is jellemző. Markaz és Visonta térségében gyönyörű vörös borokat kóstolhat az ide látogató.
20. Egri borvidék
21. Bükki borvidék
Korábbi nevén Bükkaljai borvidék, a Bükk-vidék központi hegyeinek déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete 17 600, szőlőterülete 1750 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el.
22. Tokaj-Hegyaljai borvidék
Vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124[2] hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.
A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.